Aikido - Blog

2009.07.20 késő délután 18.00 óra. Legalább  30 fok Celsius a teremben. Már a meditáció alatt is izzadni kezdtem, de gondolom ezzel mások is így voltak. A legelső technika ryote dori kokyuho. Egy kis hátrahajlítás, hogy bemelegítsük kicsit a nyári pihenés alatt eltunyult testünket. A melegnek köszönhetően nem kell túl intenzíven mozogni, hogy meginduljon az izzadás. A bemelegítő gyakorlat után rögtön az aikido legfontosabb elemét az alapállást, illetve az alapállás stabilitását csiszoltuk, gyakoroltuk pár percig, erről megtalálhatsz néhány infót az angol nyelvű oldalunkon is az oktatóanyagok között: http://onlineaikido.com/guard-position.html, ezért itt most nem foglalom ezzel a helyet. Az alapállás gyakorlását követően ryotedori tenchinage gyakorlatokat csináltunk, amik már a soto irimi lépésre épültek, illetve a támadó hátsó instabil pontba való billentéssét gyakorolhattuk általa.
Az edzés ezt követően a befele, illetve kifele történő kitérésre épűlő kokyunage technikák tanulmányozásával folytatódott. Gyakoroltuk a soto irimi és uchi irimi lépéseket, majd pedig ebből a lépéskombinációból ikkyo karmunkával a kokyunage direkt és indirekt változatait néztük meg.
Elsner Sensei felhívta a figyelmünket arra, amit már én is egy korábbi rövid bejegyzésben leírtam (Aikido tippek és trükkök - No.2), hogy a dobáskor teljesen stabil állásban kell lenned, különben erőtlen lesz a dobás. A másik fontos mozzanat, hogy a belépést kell úgy kivitelezni, hogy ne legyen szükség az alapállás utólagos korrigálására, de ez leginkább a dobás végére, illetve a dobás pillanatára vonatkozik.
A másik nagyon fontos dolog, ami a mai edzésen került a helyére, legalábbis nálam, az, hogy a technikákat úgymond oda-vissza meg kell tudni csinálni. Éppen ezért a belépésnél, ha direkt kokyunaget dobok, akkor is ugyanabba a pozícióba kell állnom, mint amikor az indirektebb változatot vitelezem ki. Ehhez fontos a támadótól való megfelelő távolság felvétele a technika közben. Itt felmerülhet bennetek is, mint bennem is oly sokszor kezdő koromban, hogyha nagyon közel mész a támadóhoz, akkor könnyedén elér a szabad kezével és meg tud vele ütni. Ezzel kapcsolatban Elsner sensei az ütéstávolság lényegét magyarázta el. Tehát ha közel vagyok, akkor az ütés kis energiájú, mivel még nem tud teljes mértékben felépülni az ütés, éppen ezért nem is veszélyes annyira. Ezt én még azzal a szemlélettel egészíteném ki, hogy a támadót teljesen megzavarja általában az, hogy belépnek, mikor ő támad, éppen ezért a második ütése ennek a meglepődésnek köszönhetően elmarad, vagy legalábbis jóval kisebb energiájú lesz. Tehát könnyen kontrolálható, illetve a technika sebességének köszönhetően nem is valószínű, hogy célba ér a második támadás.
Nagyjából ezek voltak a mai edzés legfontosabb tanításai, legalábbis számomra. Remélem te is tudsz belőlük pár dolgot magadévá tenni. Bár tudom, hogy az igazi gyakorlást nem lehet szavakkal helyettesíteni, de azért néha nem árt a gondolatokat kicsit összerendezni, akár írás formájában, hogy jobban megérthessük azokat. Ezért a következő edzéseket is megpróbálom hasonló módon átadni neked is.


Ezekről, illetve az edzés alatt gyakorolt technikáról nemsokára felteszek egy rövid videót is, hogy az itt leírtakat könnyebben értelmezhesd.

Hamarosan jelentkezem a következő edzés részleteivel. Addig is iratkozz fel az értesítőre, a lap tetején jobb oldalt, ha eddig még nem tetted volna meg! Így biztosan nem maradsz le a többi cikkről sem.

Ha tetszett ez az írás, akkor nyugodtan oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel, a külföldi ismerőseidnek pedig a lenti linket tudod megadni: Training camp, Veszprem, Day 1