Aikido - Blog

Interaktív (ha van hozzászóló) aikido az interneten. Technikák magyarázata, leírása, bemutatása, egy kicsit európaibb szemmel, hogy a nem távolkeleti filozófián felnőtt, kevésbé fanatikusok is könnyebben megérthessék az aikido lényegét.

Blogértesítő feliratkozás emailben

Add meg az email címed:

Delivered by FeedBurner

Blogról írták

Laca (Sárkeresztes)

Nekem tetszik a blog design-ja és a hangvételed is. Az tükröződik vissza, hogy az aikido életed szerves része és igazi tanító vagy. Ha én is aikidoka szeretnék lenni, biztosan figyelemmel kísérném a blogod. Valszínű így is nézegetni fogom időről időre.

Videók

Reklám



Könyvajánló

Aikido edzőtábor - Veszprém, 2. nap

2009.07.24. 13:56 :: Sziszcsi

A második nap már délelőtt is volt edzés. Ez egy eszközös edzésből, egy alapos bemelegítésből és egy un. pörgős edzésből állt. Sajnos a munkahelyi elfoglaltságom miatt erről le kellett mondanom. Egyrészt ezért, másrészt pedig azért, mert a délelőtti edzések inkább amolyan állóképesség növelő edzések inkább a továbbiakban is a délutáni elemzősebb, technikai edzésen tanultakról, kisebb megvilágosodásaimról fogok tudósítani.
Szóval a második edzés az első edzésen gyakorolt kokyunage elvekre építkezett. Vagyis arra, hogy hogyan kell úgy belépni, hogy mindkét irányba egyformán kivitelezhető legyen pl. a kokyunage dobás.
Az első nap csak aihanmiból gyakoroltuk direktben és tenkan indulással is, illetve mindkét irányban dobva a támadót. Erről az előző bejegyzésnél láthatod majd a videót. Ezen az edzésen folytatásként gyakuhanmi katatedori támadásból is ugyanúgy gyakoroltuk mindkét irányba a támadó dobását és a tenkanos indulással szintén itt is kiegészült a technika. Itt is külön felhívta Elsner Sensei a figyelmet a helyes belépésre, arra, hogy a dobásnál stabilan, alapállás korrekciók nélkül kell megállni, illetve arra, hogy teljesen mindegy, hogy gyakuhanmi katate dori, vagy aihanmi katate dori támadásból dolgozunk, a technikát ugyanazzal a mozdulattal kell kivitelezni.
Ezek után miután a dobásokhoz már nagyjából mindenki megértette a belépés helyes kialakításának fontosságát, illetve elfogadható szinten már meg is valósítottuk továbbléptünk az aikido első tanítására, vagyis az ikkyo technikára. Ezen az edzésen csak az omote váltzatot gyakoroltuk, de ezt is direkt indulással, illetve tenkan kilépéssel az elején. A technika kivitelezésénél itt is a kokyunage dobásoknál begyakorolt belépést kellett alkalmazni, mivel erre a belépésre épül az ikkyo is. De ez a számomra csak a következő technikánál világosodott meg, ami pedig a nikkyo omote változata volt. Mi egy olyan variációt szoktunk gyakorolni, amelynél a támadó kezét átvesszük az ikkyo fejvágást követően egy nikkyo fogásba, majd ebből egy egyenes fejszúrással kibillentjük a támadót és onna fordítjuk a hasára. A megvilágosodásom abban nyilvánult meg, hogy Elsner Sensei megmutatta rajtam is a technikát egyrészt nekem, illetve a gyakorlópartneremnek. Ekkor világosodott meg, hogy ugyanabba a kokyunage dobásnak megfelelő pozícióba kell belépni és onnan megvágva az ikkyot a támadó fog a nikkyo átfogásnak megfelelő pozícióba kerüklni  és nem nekem kell mindenféle ki és ellépésekkel korrigálnom, hogy át tudjam venni a kezét a nikkyonak amegfelelő tartásba.

Remélem nem sikerült nagyon bonyolultra a leírás és remélem sikerül a felvett gyakorlatokon is majd szemléltetnem ezeket a sarkalatos pontokat. Egyenlőre mivel a napom nagy részét lekötik az edzések, a videók megvágásának időigényes mivolta miatt csak kicsit késleltetve fogom tudni publikálni a rövid technikai bemutatókat.

Nagyjából ezek voltak a második edzés számomra sarkalatos pontjai remélem te is találtál bennük hasznos információkat. Ha nem szeretnél lemaradni a további hasonló okosságokról, akkor iratkozz fel az értesítőre a lap tetején jobb oldalon, és akkor elsők között értedsülhetsz a további frissítésekről is.

Szólj hozzá!

Címkék: edzés harcművészet alapelvek aikido aikido edzés aikido technika aikido technikák ikkyo

Aikido edzőtábor - Veszprém, 1. nap

2009.07.23. 16:25 :: Sziszcsi

2009.07.20 késő délután 18.00 óra. Legalább  30 fok Celsius a teremben. Már a meditáció alatt is izzadni kezdtem, de gondolom ezzel mások is így voltak. A legelső technika ryote dori kokyuho. Egy kis hátrahajlítás, hogy bemelegítsük kicsit a nyári pihenés alatt eltunyult testünket. A melegnek köszönhetően nem kell túl intenzíven mozogni, hogy meginduljon az izzadás. A bemelegítő gyakorlat után rögtön az aikido legfontosabb elemét az alapállást, illetve az alapállás stabilitását csiszoltuk, gyakoroltuk pár percig, erről megtalálhatsz néhány infót az angol nyelvű oldalunkon is az oktatóanyagok között: http://onlineaikido.com/guard-position.html, ezért itt most nem foglalom ezzel a helyet. Az alapállás gyakorlását követően ryotedori tenchinage gyakorlatokat csináltunk, amik már a soto irimi lépésre épültek, illetve a támadó hátsó instabil pontba való billentéssét gyakorolhattuk általa.
Az edzés ezt követően a befele, illetve kifele történő kitérésre épűlő kokyunage technikák tanulmányozásával folytatódott. Gyakoroltuk a soto irimi és uchi irimi lépéseket, majd pedig ebből a lépéskombinációból ikkyo karmunkával a kokyunage direkt és indirekt változatait néztük meg.
Elsner Sensei felhívta a figyelmünket arra, amit már én is egy korábbi rövid bejegyzésben leírtam (Aikido tippek és trükkök - No.2), hogy a dobáskor teljesen stabil állásban kell lenned, különben erőtlen lesz a dobás. A másik fontos mozzanat, hogy a belépést kell úgy kivitelezni, hogy ne legyen szükség az alapállás utólagos korrigálására, de ez leginkább a dobás végére, illetve a dobás pillanatára vonatkozik.
A másik nagyon fontos dolog, ami a mai edzésen került a helyére, legalábbis nálam, az, hogy a technikákat úgymond oda-vissza meg kell tudni csinálni. Éppen ezért a belépésnél, ha direkt kokyunaget dobok, akkor is ugyanabba a pozícióba kell állnom, mint amikor az indirektebb változatot vitelezem ki. Ehhez fontos a támadótól való megfelelő távolság felvétele a technika közben. Itt felmerülhet bennetek is, mint bennem is oly sokszor kezdő koromban, hogyha nagyon közel mész a támadóhoz, akkor könnyedén elér a szabad kezével és meg tud vele ütni. Ezzel kapcsolatban Elsner sensei az ütéstávolság lényegét magyarázta el. Tehát ha közel vagyok, akkor az ütés kis energiájú, mivel még nem tud teljes mértékben felépülni az ütés, éppen ezért nem is veszélyes annyira. Ezt én még azzal a szemlélettel egészíteném ki, hogy a támadót teljesen megzavarja általában az, hogy belépnek, mikor ő támad, éppen ezért a második ütése ennek a meglepődésnek köszönhetően elmarad, vagy legalábbis jóval kisebb energiájú lesz. Tehát könnyen kontrolálható, illetve a technika sebességének köszönhetően nem is valószínű, hogy célba ér a második támadás.
Nagyjából ezek voltak a mai edzés legfontosabb tanításai, legalábbis számomra. Remélem te is tudsz belőlük pár dolgot magadévá tenni. Bár tudom, hogy az igazi gyakorlást nem lehet szavakkal helyettesíteni, de azért néha nem árt a gondolatokat kicsit összerendezni, akár írás formájában, hogy jobban megérthessük azokat. Ezért a következő edzéseket is megpróbálom hasonló módon átadni neked is.


Ezekről, illetve az edzés alatt gyakorolt technikáról nemsokára felteszek egy rövid videót is, hogy az itt leírtakat könnyebben értelmezhesd.

Hamarosan jelentkezem a következő edzés részleteivel. Addig is iratkozz fel az értesítőre, a lap tetején jobb oldalt, ha eddig még nem tetted volna meg! Így biztosan nem maradsz le a többi cikkről sem.

Ha tetszett ez az írás, akkor nyugodtan oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel, a külföldi ismerőseidnek pedig a lenti linket tudod megadni: Training camp, Veszprem, Day 1

Szólj hozzá!

Címkék: edzés harcművészet aikido aikido edzés aikido technika aikido technikák

Aikido tippek és trükkök - No.2

2009.07.09. 21:28 :: Sziszcsi

Kokyunage

A dobás pillanatában nagyon fontos, hogy stabilan állj!

Ha a dobás után, vagy közben korrigálnod kell az alapállásodon, akkor a dobás maga erőtlen lesz. A támadó meg inkább saját maga fog önszántából esni, ha éppen úgy gondolja. De ha stabil pozícióból tudod a vágást, illetve általa a dobást kivitelezni, akkor nincs kérdés, a támadónak esnie kell, ha a testi éppségét meg akarja őrizni (Aikido és/vagy önvédelem 1. rész).

Érdemes odafigyelned erre az apróságra. Igazítsd úgy a dobáshoz a belépésed, hogy ne kelljen korrigálni rajta. Ezzel két legyet is ütsz egy csapásra. Erőteljesebb dobást tudsz kivitelezni és a stabilitásodon is sokat javítottál.

 

 Két dobás példaként 1' 10 "-1' 18" mp-ig (Tudom, hogy nem a legjobb dobások, de a bemutató óta én is sokat gyakoroltam :) 

 

 

Próbáld ki és oszd meg a tapasztalataidat velünk. Igazán kíváncsiak vagyunk rá.

 

U.i: ha szeretnéd esetleg külföldi ismerőseiddel is megosztani ezeket az információkat, akkor a következő cikket ajánld  neki: Aikido tips and tricks - No.2 - Kokyunage

Szólj hozzá!

Címkék: alapelvek aikido aikido technika aikido technikák aikido tippek

Aikido tippek és trükkök - No.1

2009.07.02. 22:07 :: Sziszcsi

IKKYO

Kezd úgy, mintha kihúznád a kardot a tokból!

A neten találtam a lenti videót, amin Nishio Sensei nagyon jól szemlélteti ezt a mozdulatot a 38-50 mp-es részben.
Én is kipróbáltam edzésen és az ikkyo igazán könnyed és laza mozdulattá változott. A kard kihúzásakor, amikor ráfogsz a markolatra, azzal a mozdulattal tudsz összekapcsolódni a támadó egyenes vonalú mozdulatával, és a kard kihúzásának a mozdulata a támadó számára egy szinte észrevehetetlem mozdulattá válik. Ilyen módon nagyon könnyű a fejvágást kivitelezni. Figyeld meg Nishio Sensei kartartását. A kézélt nem szabad egyből a támadó felé fordítani, mivel ezzel megtörik a mozdulat és így a természetes, kényelmes karmozdulat, illetve az annyit emlegetett körív sem alakul ki.

 

Próbáld ki te is, kíváncsi vagyok a tapasztalataidra.

Szólj hozzá!

Címkék: elvek alapelvek aikido aikido technika aikido technikák aihanmi katate dori ikkyo ikkyo

Aikido vs. BJJ, Judo, Karate, Jiu-jitsu, Kung-fu, stb.

2009.06.16. 09:13 :: Sziszcsi

Ahogy tegnap ígértem ma egy újabb elmélkedős bejegyzéssel jelentkezem, amit az egyik youtubera is feltöltött videónk kapcsán kialakult harcművészeti stílusok közti párharc inspirált.
A fő kérdés: melyik harcművészet a jobb, illetve éles helyzetekben melyik effektívebb. Sokan úgy vélik, hogy az aikido nem tud egy "utcai verekedésben" effektív lenni, mert minden mozdulata megkoreografált és ha a támadó nem úgy támad, ahogy a bemutatókon azt látni lehet, akkor egyáltalán nem lehet egy aikido technikát sem megcsinálni. Ezeket a kérdéseket a kezdő tanítványok is gyakran felteszik, és gyakran hasonlítgatni kezdik, vagy hasonlítgatni akarják az egyes harcművészeti stílusokat egymáshoz. Illetve megpróbálják kategorizálni a harcművészeti stílusokat.
Szóval a jelen ismereteim alapján az ilyen kérdéseket feltevőket és az egyes ágazatok megrögzött híveit bizonyára elkeseríti, vagy lehet feldühíti az a megjegyzésem, hogy egyik harcművészet sem jobb, mint az aikido, de ez fordítva is igaz. Az aikido sem jobb mint bármelyik másik harcművészeti stílus.
Ha csak szimplán egy küzdelemre vetítjük le az egyes stílusokat, akkor is azt kell mondanom, hogy nincs olyan harcművészet, ami jobb a másiknál. Egy adott pillanatban, egy adott helyen, egy adott küzdelemben a két szembenálló harcművész tudása, mentális képességei, stb. döntik el a küzdelem kimenetelét. Vagyis a küzdelemben a harcművészetnek, az alkalmazható technikának van a legkisebb jelentősége. Nem a harcművészet a kérdés, hanem a harcművész maga, abban az adott pillanatban.

A technikák elsősorban a sport, a versenyek, a szabályok megjelenésével váltak hangsúlyossá. Amikor meg van határozva, hogy mit lehet, és hogyan lehet támadni, amikor meg van határozva, hogy milyen technikákat lehet alkalmazni az egyes támadások kivédésére, akkor a küzdelem elveszíti az igazi élet-halál harc jellegét, és éppen ezért nem is tekinthetjük összehasonlíthatónak egy olyan harcművészettel, ami nem alkalmaz megkötéseket, szabályokat (és itt most nem feltétlenül az aikidora gondoltam). Gondoljunk csak kicsit bele, hogy a szabályok révén milyen mértékben módosulhatnak az egyes stílusok elvei, szemléletei. Egy viszonylag gyakorlati példával talán meg lehet ezt világítania. Nézzük csak meg a kiindulási távolságokat, vagyis a küzdőtávolság alakulását két kissé eltérő szabályrendszerrel rendelkező karate ágazatot példának felhozva. Például a kyokushin karate versenyeken tiltott a fej ütése, de a sotokan karatéban ez megengedett, természetesen védőfelszereléssel, de ezeknek az apró megkötéseknek a következménye, hogy kyokushin esetében egy jóval kisebb ütéstávon belüli küzdőtávolság alakult ki, mivel a testre mért ütéseket elviselik a versenyzők, de egy fejre mért ütés adott esetben könnyen KO-hoz is vezethet. Tehát ennek megfelelően a sotokan versenyeken egy ütéstávolságnál kicsit nagyobb alaptávolság alakult ki, hogy a biztonság nagyobb legyen. De pl. judo, vagy BJJ esetében, ahol az ütések tiltva vannak és inkább a dobások, feszítések a jellemzőek ott a küzdőtávolság még kisebbre állt be. Ezekből a példákból talán belátható, hogy az egyes stílusok technikái az egyes küzdőtávolságoknak megfelelően alakultak ki (szigorúan a technikáknál maradva). Tehát az egyik stílus az egyik fajta támadási formákban hatékonyabb, a másik a másikban, illetve a harcművészek általában abban jártasabbak, amit többet gyakorolnak. Tehát ezen okok miatt nem lehet szerintem egyértelmű összehasonlítást végezni, hogy melyik a jobb, vagy a hatékonyabb.

Az egyes stílusok nem jobbak, vagy rosszabbak a másiknál, csupán másak. Érdemes egy kicsit az alapelveken is elgondolkodni. Minden egyes stílusnak megvannak a saját elvei, kiindulási feltételei. Amik felszínes szemlélők, vagy kezdők esetében nagyon különbözőnek hatnak, de valójában egy tőről fakadnak és ugyanoda is térnek vissza. Ezt talán akkor lehet észrevenni, vagy megtapasztalni, ha valaki legalább egy harcművészetet már viszonylag magas szinten elsajátított. Ha már rendelkezik egy kicsit mélyebb ismerettel a számára favorizált harcművészeti stílusban, és kellően nyitott is más stílusok irányában, akkor képes meglátni az egyes stílusokban megjelenő technikák közötti hasonlóságot. Ha pedig ezt, a csak technikai hasonlóságot nézzük, akkor láthatjuk azt is, hogy hiába különböző stílus, valahogy mégis egy irányba halad. A hasonlóság pedig egy-egy mérföldkő lehet, amit minden vándorlónak meg kell érintenie ahhoz, hogy eljuthasson a végcél felé. O-sensei ide vágó idézete is ezt hivatott véleményem és jelen tapasztalásaim szerint többek közt tükrözni, miszerint:

"Sok ösvény vezet a Fuji hegy csúcsára, de a hegycsúcs ugyanaz marad, mégpedig a szeretet."

Egyetértesz, vagy nem? Kíváncsi vagyok a véleményedre, nyugodtan írj hozzászólást!

U.I: Ha esetleg külföldi ismerőseidnek szeretnéd ajánlani ezt a cikket, akkor a blogbejegyzés angol változatát az OnlineAikido.com oldalán is megtalálod, ha ide kattintasz: Aikido vs. BJJ, Karate, Judo, Jiu-Jitsu, Kung-fu, etc.

60 komment

Címkék: önvédelem harcművészet alapelvek aikido o sensei aikido technikák

süti beállítások módosítása